Látnivalók
VESZPRÉM
|
|
Érseki Palota
Az Esterházyak építésze, Fellner Jakab tervei alapján és Koller Ignác püspök megrendelésére 1765-1776 között épült a magyar barokk építészet egyik remekműve. Belső tereit az itáliai Giuseppe Orsatti gipszstukkói, a bécsi Johann Cymball által 1772-ben festett mennyezeti freskók, a Koller Ignác által Párizsból rendelt metszetek, az Erzsébet királyné fogadására készíttetett gyöngyházintarziás ülőgarnitúra és az empire bútorművészet remekei díszítik.
|
|
Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ a Várban Interaktív kiállítóterek, üvegpadlós gyógynövényszoba, barokk falfestményekkel díszített termek, liturgikus kincsek, hegedűkészítő látványműhely, ostya- és gyertyakészítő műhely, vetítőterem, színes időszaki kiállítások.
|
8200 Veszprém Vár u. |
Várkút A Gizella-kápolna előtt álló Várkút építési ideje ismeretlen, mélységét 40 méterre becsülik. (Olyan mély, mint amilyen magas a Székesegyház tornya). A 2002-ben zajló feltárásának köszönhetően kivilágították, kútkáváját megtisztították. Ennek tetején latin nyelvű felirat olvasható. "Ez a város, ahol egykor bőségben fakadtak a magyar kultúra forrásai. A Vetési nembéli Albert püspök emlékére (1458-1486)"
|
8200 Veszprém, Vár utca |
Gizella Királyné Múzeum
Az egyházi műkincseknek otthont adó múzeumban püspöki-főpapi hagyatékok, királynéi adományok és értékes kőtár láthatók. A gyűjtemény legértékesebb darabja az az aranyszállal átszőtt, 1480-ból származó miseruha, mely eredetileg Vetési Albert püspök tulajdona volt.
|
|
Kittenberger Kálmán Növény és Vadaspark
Magyarország harmadikként alapított állatkertje. Mindössze 5 hónap alatt épült fel, és 1958. augusztus 1-jén nyitották meg. A névadó Afrika-kutató, Kittenberger Kálmán emlékét mellszobor őrzi a főbejárat előtt. A vadaspark a veszprémi Fejes-völgyben található.
Az állatkert egyik leghíresebb látványossága a Gulya-dombon elterülő, hazánk egyik legnagyobb Afrika-szavanna kifutója, ahol zebrákat, zsiráfokat, és szélesszájú orrszarvúkat tekinthetnek meg a látogatók.
|
|
Tűztorony Veszprém város legmagasabb pontján áll a Vár egyetlen, a középkorból megmaradt tornya, a barbakán, a mai Tűztorony. A Copf stílusú réztorony minden órában Csermák Antal Verbunkosát játssza. A torony körerkélyéről csodálatos kilátás nyílik Veszprém városrészeire. Az alapja IV. Béla idejéből származik, akkor eredetileg őrtoronynak szánták, s egészen a török idők végéig védelmi célokat szolgált. Az 1801-es földrengés után újjáépítették a tornyot, mely 48 méteres magasságával lehetővé tette a tűz állandó figyelését. A biztonság érdekében az akkori polgárok állandó toronyőrt is alkalmaztak, akinek éjjel-nappal vigyáznia kellett a várost. A tűztorony átépítési tervét Tumler Henrik készítette, ennek alapján készült el mai formája 1811. és 1817 között.
|
|
Hangvilla
|
8200 Veszprém, Brusznyai u. 2
|
Piarista templom
A klasszicista stílusú, Szűz Mária és Szent Imre tiszteletére szentelt templom szentélyének falait Bucher Ferenc, a mennyezeti freskókat Szirmai Antal, az oltárképet Rudolf Steiner készítette. A templomot az 1711-ben Veszprémbe települt piaristák korszerű oktatási és szellemi központja, a Piarista Gimnázium és Rendház mellé építették. Ma a Magyar Honvédség temploma, kiállítótermében a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény egyházművészeti és kortárs képzőművészeti kiállításokat rendez. A templom látogatása ingyenes, a téli időszakban illetve hétfői napokon azonban nem látogatható.
|
|
Csatár-hegyi kilátó
http://www.youtube.com/watch?v=Dw_mL8ys4SQ
|
Csatár-hegy
|
Gizella kápolna
A Robertus püspök által építtetett legkorábbi magyar püspöki vagy királyi magánkápolna 13. századi bizánci stílusú apostoli freskói Magyarországon a legrégebbiek közé tartoznak. Boltozati zárókövei is egyedülállóak.
Május 7-október 13. között látogatható előzetes bejelentkezés nélkül. Nyitvatartás H-V: 10:00-17:00 óráig. Belépőjegy: Felnőtt 800 Ft; Diák/Nyugdíjas 400 Ft
|
|
Hősök Kapuja
Az első világháború magyar áldozatainak emlékére 1939-ben felavatott és 2013-ban felújított Hősök Kapuja kiállítóhelyen a látogatók helytörténeti ismeretekkel gyarapodhatnak, megismerkedhetnek az épület történetével, eredeti funkciójával és városunk történelmének sorsfordulóival.
|
|
Dubniczay Palota László Károly Modern Képzőművészeti Gyűjteménye
Az 1751-ben épült palota Veszprém egyik legszebb késő barokk emléke. Itt látható László Károly magyar műgyűjtő képzőművészeti gyűjteményének válogatása. Rippl-Rónai József, Aba-Novák Vilmos, Molnár C. Pál 20. század "klasszikusan modern" alkotói mellett a konstruktivizmus, a Bauhaus óriásai is hangsúlyosan szerepelnek a válogatásban. Kassák Lajos képarchitektúrái mellett megtalálhatóak Moholy-Nagy László grafikái és fotói, valamint Victor Vasareli munkái is.
|
|
Művészetek Háza
Kortárs magyar és külföldi képzőművészeti tárlatok. Nyári zenei rendezvények, orgonakoncertek, irodalmi estek színtere.
|
|
Eötvös Károly Megyei Könyvtár
|
|
Ferences Templom és Kolostor
A veszprémi Várban áll az egyhajós, 1723 és 1730 között, barokk stílusban épült ferences templom. A rend 1681-től 1950-ig működött a városban. A keletre néző neoromán homlokzat egyetlen eredeti eleme a zárókődíszes kapu. A kaputól balra márványtábla örökíti meg a templom kriptájában eltemetett pap-költő, Ányos Pál emlékét.
|
|
Gulya-dombi kirándulóerdő és kilátó
|
Gulya-domb
|
Laczkó Dezső Múzeum
A Laczkó Dezső Múzeum Veszprémről szól a világnak, és a világról szól a veszprémieknek. Kiállításain keresztül történeteket, életeket mesél el a múltból, a jelenből és a jövőről. A múzeum 330 000 darabból álló gyűjteménye felöleli Veszprém és Veszprém megye néprajzát, régészetét, történelmét, képző- és iparművészetét, irodalomtörténetét.
A múzeum háromszázezret meghaladó gyűjteményéből most húszezret bárki megtekinthet a tanulmányi raktárban. Belépés előre történő bejelentkezés lapján csoportos tárlatvezetéssel történik.
|
|
Magyar Építőipari Múzeum
A múzeum téglagyűjteménye a Várban kap helyet, ahol magyarországi bélyeges téglák egyedülálló gyűjteménye tekinthető meg. Az építőiparral foglalkozó kézművesek szerszámain, termékein kívül a mesterségek írásos dokumentumai is fellelhetők a gyűjteményben.
|
|
Magyar Építőipari Múzeum szabadtéri gyűjteménye
Építőipari gépeket bemutató gyűjtemény.
|
|
Magyar Építőipari Múzeum téglagyűjteménye
|
|
Margit-romok
A Szent Katalin Domonkos Apácakolostor romjai, amiket a köznyelv csak Margit-romoknak nevez, Veszprém Dózsaváros nevű városrészében, a Séd partján lévő Margit téren találhatók. A kolostort a hozzá tartozó templommal együtt Bertalan, Veszprém püspöke alapította 1240-ben. Lakói, a Domonkos-rendi apácák és - kisebb számban - szerzetesek, nem sokkal korábban, az 1220-as években jelentek meg Magyarországon. 1246-tól 125-ig Szent Margit, IV. Béla király lánya is a kolostor lakója volt, mielőtt a Nyulak szigetére (a mai Margit-szigetre) költözött volna. Margittól ere a romok köznyelvi elnevezése is. A zárda másik híres lakója lakója a stigmatizált Magyarországi Boldog Ilona volt, akit Szent Margit tanítójaként említenek.
A 13. századi kolostor temploma hosszú hajóval és egyenes záródású szentéllyel épült. A templom nyugati kapuja előcsarnok volt. A kolostorhoz tartozó templomot a 15. és 16. század fordulóján késő gótikus stílusban építették át. A zárda valószínűleg Veszprém török általi első elfoglalásakor pusztult el.
|
8200 Veszprém, Margit tér
|
Szent György-kápolna
A 13. századi Szent György-kápolna alatt egy körtemplomot (rotundát) találtak a feltáráskor, amelyről az 1109-1112 között írt Szent Imre-legenda emlékezik meg. Itt őrizték Szent György fejereklyéjét, amelyet Szent István 1016-18 között a bolgárok felett aratott győzelme emlékére a bizánci császártól kapott és itt látható Vetési Albert püspök, Mátyás király vezető diplomatája vörös márványból készült sírköve.
Szent Imre herceg itt tette le szüzességi fogadalmát. A kápolna előtt álló szobor az ifjú herceget ábrázolja.
|
|
Szent Mihály Székesegyház
A Szentháromság tér egyik legmeghatározóbb épülete. Az e helyütt - feltehetően Géza fejedelem idejében - emelt Szent Mihály-templomról már az 1001-es pannonhalmi kiváltságlevél is említést tesz. A székesegyház az idők folyamán többször leégett, a XVIII. század elején az eredetileg románkori vörös-fehér köves templomot gótikus stílusban állították helyre, ekkor készült az altemplom is. A későbbi átépítés során a bazilika barokk jellegét teljesen elvesztette, mivel tornyait több méterrel megemelték, és gótikus stílusúvá alakították. Üvegablakok sokasága teszi még szebbé a székesegyházat, ezeken számos szentet találhatunk. A bazilika főhajója fiókos dongaboltozatú, belső mennyezete fakazettás. A szentély mellett jutunk le az altemplomba, itt található a hadvezér-püspök Beriszló Péter címeres síremléke, és innen nyílik Padányi Bíró Márton síremlékének nagyobb fülkéje. A Székesegyház 1996-tól őrzi Boldog Gizella ereklyéjét is, aki nagy szerepet játszott a templom építtetésében.
A székesegyház ingyenesen látogatható nyitvatartási időben. (Május1-október 15;, H-V 10:00-17:00)
|
|
Szent Miklós-szeg
Az ezer éves városrész, a Szent Miklós-szeg dombján helyezkedett el az iparosok és kereskedők védőszentjéről elnevezett Szent Miklós-templom, melynek újonnan feltárt romjait és környezetét 2006. májusában adták át. A templomrom körülötti sírok leletei arról árulkodnak, hogy már a X. századtól itt temetkeztek.
A Szent Miklós-szeg szabadon látogatható látnivalója Veszprém városának.
|
|
Szent Benedek-hegy A vár északi oldalán kikövezett lépcsősoron érünk le a Szent Benedek-hegyre (kilátópont). A sziklatömbön kőkori és bronzkori leleteket, valamint honfoglalás-kori temetkezési eszközöket tártak fel. Fehér sziklatömbjén láthatjuk az 1904-ben felállított keresztet. Alatta kanyarog a Séd, melynek partjain középkori hangulatú utcácskák láthatók.
|
|
Veszprém-völgyi görög apácák monostorának romjai
A Séd-völgyében, az Állatkert közelében található, az 1936-ban feltárt Veszprém-völgyi apácák monostorának romjaiként is ismert maradványok. A legenda szerint ezen a helyen hímezték Gizella királyné, sőt talán a férje, az uralkodó pompás koronázási palástját is. A palást gazdag hímzésén maga a királyné is dolgozott. A hiteles másolat a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteményében jelenleg is megtekinthető.
|
|
VESZPRÉM
|
|
Érseki Palota
|
|
Gizella Királyné Múzeum
|
|
Kittenberger Kálmán Növény és Vadaspark
|
|
Európa Szoborpark
|
|
Piarista templom
|
|
Csatár-hegyi kilátó
|
Csatár-hegy
|
Gizella kápolna
|
|
Várkapu-Ásványkiállítás
|
|
Dubniczay Palota László Károly Modern Képzőművészeti Gyűjteménye
|
|
Művészetek Háza
|
|
Eötvös Károly Megyei Könyvtár
|
|
Ferences Templom és Kolostor
|
|
Gulya-dombi kirándulóerdő és kilátó
|
Gulya-domb
|
Laczkó Dezső Múzeum
|
|
Magyar Építőipari Múzeum
|
|
Magyar Építőipari Múzeum szabadtéri gyűjteménye
|
|
Magyar Építőipari Múzeum téglagyűjteménye
|
|
Margit-romok
|
8200 Veszprém, Margit tér
|
Szent György-kápolna
|
|
Szent Mihály Székesegyház
|
|
Szent Miklós-szeg
|
|
Szent Benedek-hegy | |
Veszprém-völgyi görög apácák monostorának romjai
|
|
ALSÓÖRS- 10 km
|
|
Török- ház
|
|
Csere-hegyi kilátó
|
|
Somlyó-hegyi kilátó
|
|
BALATONFÜRED- 18 km
|
|
Jókai Mór Emlékmúzeum
|
|
Lóczy-barlang
|
|
Koloska-völgy
|
|
Recsek- hegyi Noszlopi Gáspár Kilátó
|
|
Helytörténeti Gyűjtemény
|
|
Lili-Put Kisvonat
|
|
Rádiómúzeum
|
|
Református templom
|
|
Vaszary Villa
|
|
Tagore sétány
|
|
TIHANY 22 km
|
|
Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum
|
|
Baba Múzeum
|
|
Lóczy-gejzírösvény
|
|
Magyar Királyok Történelmi Panoptikuma és Kalózmúzeum
|
|
EPLÉNY- 14 km
|
|
Libegő
|
|
Eplényi Kirándulóerdő
|
|
Sípálya
|
|
ZIRC- 22 km
|
|
Arborétum
|
|
Bakonyi Természettudományi Múzeum
|
|
Zirci Ciszterci Apátság
|
|
Mezőgazdasági Gépmúzeum
|
|
Pintér-hegyi Kirándulóerdő
|
|
Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház
|
|
BAKONYBÉL- 28 km
|
|
Bakonybél Erdők Háza
|
|
Boroszlán Tanösvény
|
|
Gerence-völgyi Kirándulóerdő
|
|
Szabadtéri Néprajzi Múzeum- Tájház
|
|
Pannon Csillagda
|
8427 Bakonybél, Szt. Gellért tér 9.
|
Légi felvétel Veszprémről: